~1. rész

Minden szép és jó volt ameddig meg nem csörrent a telóm amire fölkeltem.
*-Igen?-vettem fel a telefont kómás fejjel.
-Sziaa Jay!!-üvöltött a telóba Reb.
-Szia! Miért keltesz fel ilyen korán??-nyafogtam a telefonba.
-Fél 11. Mikor akarsz te kelni??-röhögött a telóba.
-Mindegy. Na mit akartál mondani?-sürgettem.
-Anyáék ugy döntöttek, hogy költözünk.-mondta szomorú hangon.
-Neee!!!-üvöltöttem a telómba.
-Épp ezért szeretnék veled beszélni.
-Mondd!!-mondtam türelmetlenül.
-Majd nálad megbeszéljük! 5 perc és ott vagyok!- mondta és letette a telefont.
Kimásztam nagy nehezen az ágyból, kivettem a szekrényemből egy kényelmes ruhát

Ezt vettem fel.

és lementem a konyhába reggelizni. Pont végeztem az evéssel mikor csöngettek.

-Sziaa!-nyitottam ki az ajtót.

-Sziaa!!-ugrott a nyakamba Reb.

-Gyere mondd el mit akartál.-mosolyogtam Reb-re aki levette a cipőjét.

-Igazából egy szivességet kérnék.-komolyodott el.

-Mi?-komolyodtam el én is.

-Hát tudod anyáék úgy döntöttek, hogy elköltözünk én meg nem akarok elmenni és.....-itt félbehagyta a mondatát.

-És? Mi és??-kérdeztem már nagyon idegesen.

-És arra szeretnélek megkérni, hogy hadd hozzam át a cuccaimat hozzád és hogy had aludjak itt két napig ameddig keresek magamnak lakást.-a mondat végén lehajtotta a fejét.

-Figyelj...-emeltem fel a fejét és láttam, hogy sír- először is ne sírj! Másodszor nehogy már keress valami lakást amit utána nem tudsz fizetni és a végén el kell menj anyukádékhoz!! Ide költözöl hozzám!!- mondtam neki mire felcsillantak a szemei.

-Tényleg??-kérdezte fülig érő szájjal.

-Persze! Te vagy a legjobb barátnőm! Csak nem hagylak egyedül?!-mondtam neki mosolyogva.

-Ááááá!!!-sikított-Köszönöm, köszönöm! Köszönööööm!!-ugrott a nyakamba.

-Na gyere! Cuccoljunk át!-álltam fel a kanapéról.

-Oké! Már minden be van csomagolva csak el kell hozni.-állt fel Reb is a kanapéról.

Felvettem a cipőm, becsuktam az ajtót és elindultunk Reb felé.

  *Reb szemszöge*

Nagyon örülök, hogy odaköltözhetek Jay-hez! Végre nem kell a szüleimet hallgatnom és nem kell többet veszekednem velük! És végre egy olyan személlyel vagyok aki nem ítél el azért mert Directioner vagyok.

Odaértünk hozzánk felfutottunk gyorsan a szobámba és gondolkoztunk hogyan visszük el.

Végül arra jutottunk, hogy egyszerűen megkérjük apumat, hogy segítsen átvinni kocsival. Jay lement a szüleimhez. Kis idő múlva vissza is tért.

-Na? Mi történt?-faggattam Jay-t miközben becsukta az ajtót.

-Azt mondta rendben.-mondta egyszerűen.

Erre nem tudtam mit mondani csak bólintottam és elkezdtük lecipelni a kocsihoz a cuccokat.

 ~ ~ ~ ~ ~

  *Jay szemszöge*

Mindent átpakoltunk hozzánk. Reb berendezte az új szobáját én meg addig beléptem a közösségikre megnézni az értesítéseket, üziket ilyesmiket... Beléptem az e-mail-embe és.................

2 komi és hozom a kövit!! :)) .xx